Egy kisvárosi panel lakás egyik eldugott szegletében találtam rá a Szeretetre, mely önmagában is elgondolkodik, vajon mit adhat még ebben a világban át az embereknek, a kor igényihez igazodva. Vele készítettem interjút, remélhetőleg nem a 24-ik órában.

F.T.: Mióta vagy a világon, a történelmek viharos éveit, hogyan bírtad ki?

Szeretet: Kevés az, amit szóban elmondhatok, de több benne az érzelem, mely az emberek szívében ott lakozik, és sem a történelem, sem korok és hatalmak nem döntötték meg erőit, igaz részben megtépázták, részben meggyűlölték, de mindig ott voltam a szívekben, soha nem haltam meg, mindig újra feltámadok, néha ezzel tüzeket okozva, de megéri. Sajátosan fogalmazva örök idők létben létezem, kiirtani nem lehet, egyfajta időtlen idők óta zajló játék a szeretet, határok nélkül.

Ha meglátnád a szeretet a szemeiddel, nem mondanád, nem létezik

F.T.: Mi a szereped az emberek életében, általános a kérdés, de ne a gyűlöletről beszélj?

Szeretet: Mostoha az élet, mint ahogyan mostoha a kegyelem is, de mindig visszafogadnak, ha a baj elmúlt. Igaz a mondás, ki szeretve él, az szeretve gyűlöl, de a kín kínkeserves, ha a szeretet meghal, és ott marad a gyűlölet. Az én szerepem, mindennek alázata, a védelem, az újra meghitt szívű találkozások, de csak ha megnézel egy anya karjaiban nyugvó gyermeket, az a tiszta és kendőzetlen énem. Onnan a felnövekvés, nehéz utakon jár, a sors meg nem elég kegyes, de az igaz szív, mely ismeri és hirdeti önmagát, abban ott vagyok, nem kevés a szenvedése, de aki kapja a szeretetet, megérzi azt.

Mikor még szívből jövően játékos a szeretet.

F.T.: Sajátosan kérdezve, vettek e már pénzért szeretet, ha igen, akkor mennyibe került?

Szeretet: Pénzért! Furcsa egy kérdés. Igazából, aki énrám költ, annak nincs szeretete, mert meg kell vennie, de az igazából nem én vagyok az amit kap, hanem valami más, egy szlogen, egy téveszme, így a csalfa szeretet veszi meg majd maga körül. Az sem lehet teljesen boldog, akinek pénze van, mert ha csak az van neki, akkor hol a szeretet, vagy csak a pénzt imádja, talán megvásárolhat mindent, ami lényegében megvásárolhatatlan. Adj egy ezrest, szeretni foglak. Nincs egy ezresed, nem tudlak szeretni, pedig mindkettőbe ott a szeretet, csak a pénz a mérvadó. Ki utálja a pénzt, ha valakit szeret, mert van ilyen is. És, ha mindkettőt szereti, akkor melyik, vagy ki lesz a vesztes, a végén. Harmadsorban, aki a pénzt szereti, és ezáltal akar szeretni, vagy szeretve lenni, a "pénz beszél, a kutya ugat!"

Szeretet angyal

F.T.: Mikor szerettél utoljára, mi az, amit mindenkinek tudnia kellene a szeretetről?

Szeretet: Hülye kérdésre, rossz választ. Ha te tudod, hogy mit kérdeztél, akkor tudod rá a választ önmagadtól is, és minden embernek tudnia kell ezt a déjà vu érzést, mikor és hol váltotta ki belőle, van e még, lesz e még, vagy csak volt, ami nem létezik létében ugyan, hogy ne legyen, mert minden emberben ott a szeretet, aki ezen a földön él.A többi csak csalfa hiszékenység, ki és hogy adja magát elő, miképpen ő nem tud szeretni. A gyengébb ember, de az erősebb is tud sírni, ha valamit elvesznek tőle, amit szeret, de csak az összemberi tudatára gondoltam, nem a személyes tárgyaira.

F.T.: Mi a lényeg a szeretetben, mi az ami meghatározza, mi illeti meg az embert belőle, és mi az, ami nem?

Szeretet: Szó sincs itt különbségekről, mi és mi nem, szeretet csak egyféle van. Ha különbségek lennének, akkor már két teljesen, és egymástól elütő energia tömeg találkozásáról szólna, mely nem táplálná, csak lassan és kiegyenlítőleg felégetve elpusztítaná egymást, az ami már maga a pokol kapuja lenne, de ha az ember remekműve lenne mégis, akkor már az a sötétség erőiben dolgozik.A szeretet azonban mindennek felettébb, mindenkiben ott van, mert láttál e már rossz után, még rosszabbat, és még annál is rosszabbat? Ha láttál is, a szeret mindig ott volt benne lappangólag, mert valami mindig újjá éled egy új életkezdésben, újra és újra felépül. Az emberek, a rossz történések után, mindig reménykedve és csodákban várják, mikor virul fényre, óvólag mikor simogatja újra a szeretet, a lelküket.

F.T.: A szeretetnek, mint karriernek, neked mikor lesz véged, mert mint minden szakma, egyszer fent, és egyszer lent?

Szeretetet átadni, örök körforgás.

Szeretet: Általánosságban mondva, a legnagyobb és a legjobban foglakoztatott munkavállaló vagyok a világon, mindenki vágyik rám valamilyen szinten, hogy velem dolgozhasson, de csak nézzük a napi élet aktuális problémáit, a jó munkához idő kell, a szarhoz meg még több, de megéri, és mi a vége, még ha meg is tagadjuk? A szeretet. Munkanélküli talán, csak akkor leszek a földön, ha egymagam maradok, de akkor sem, mert mi van a sok lélekkel, melyet megteremtett az Isten, akikben megmarad a munkásságom.

F.T.: Mi az, amit a szeretetet sem szeret, biztosan van valami?

Szeretet: Jó kérdés, pofon egyszerű a válasz. Engem is pofon vágna, ha önmagamat kellene szeretnem, nem pedig mást. A szeretet, ne a szóban keressék az emberek, hanem egymásban, mert mindenkinek van hite, erénye ebben a témában, csak ahhoz sajna meg kellene nyílnunk jobban egymásfelé, a rosszat, meg a bűnöket félre téve, melyek csak morbidan fogalmazva az ördögiség műve, szigorúan csak táplálják egymást. A negatív erők, nem a jóságok szüleményei, de ki vágyik azokra, ha ott van mint lehetőség és működik a szeret, ami nincs szabadságon soha, mert neki nem jár. A szeretet száját előre, azt még nem verték be soha, miképpen valaki azt nem tudta volna kimondani, hogy szeretlek, csak utána. Egy párkapcsolati konfliktusban sem lenne magyarázkodás, ha nem lenne az alapja a szeretet, mert akkor minek a szófosás, miképpen annak célja van, menteni még, ami menthető.

Szív és szeretet egysége, hatalmas energia tömeg.

F.T.: Ha egyszer lerokkannál, és leszázalékolnának, akkor oda lenne a nagy szeretet, és a nagy miliő az emberekben irántad?

Szeretet: Az élet a legnagyobb nyomorék képző, nem én lennék rokkant, hanem az emberek, hiszen ők tennének azzá. Világméretű tünet az illúzió vesztés, a lelki sivárság, a lelki és érzelmi válságok, a kiégettség, a szeretet éhínség, és még sorolhatnám, de eddig még csak fizikálisan haltak bele az emberek a meg nem kapott szeretetbe, úgy tudom a szeretet még nem ölt szeretet, ezért él a szeretet, s ha le is rokkannék, szerinted nekem kellene orvosi segítség? Az emberek is felemelhetnék egymásban a megrokkant szeretetet, mert a szeretet szül szeretet, úgy mint a gyűlölet bűnöket, de akkor melyik a jobb, az mikor a gyermek a szülő ellen fordul. Szeret van, szeretet lesz, szeretet lenni fog, s mint Lenin is mondta: "Tanulni, tanulni tanulni!. Tanuljuk meg a szeretet.