Sellőszéllány álomcédám.

A képi illusztráció forrásanyaga: static.keptelenseg.hu

Nem tudom hol, valahol máshol,
Fodros hajak fürdenek,
Gyöngyöződő vad hullámban,
Hajfonatba merülnek.
Tenger kékjén kisimult arcok,
Tisztán látják románcát,
Két tüzes szív kacajt kerget,
Most éli meg a nászát.

Széllány táncol állom táncot,
Férfi vágyát fokozva,
Átkarolja könnyű forró vágya,
Szerelemkéjt megadva.
Tűzben forgolódó hamvas teste,
Ide oda vonaglik,
Szerelmes szív csendben dobban,
Sóhaj száll, és eloszlik.

A képi illusztráció forrásanyaga: static.keptelenseg.hu

Nem tudom hol, valahol máshol,
Egy álomvilág létezik,
Nem viszi vágyat távol messze,
Meghalt érzés vonaglik.
Nem tudom hol, de meghalt szívem,
Vágyvérében fürdőzik.
Gyászos fekete lapot dobot az élet,
Meghalt hit, és eloszlik.

Minek a senki ember vargánya magánya,
Bozóttűzben égető,
Kárörvendő károgó kivájatlan álomképe,
Lombhullásba kergető.
Soha múltban átkaroló csengettyű cseppje,
Álló állom álmodik,

A képi illusztráció forrásanyaga: player.hu

Kacagó felhők nélküli nap tüzesebb kertje,
Elvakítva felordít.

Remény sellőszéllány, csak álomcédám,
Meddő mesékben létezik,
Ki hív csendben szíveknek vakszerelmére,
Haldokolva hadakozik.
Vágya táncol, érintése perzselve égető tűz,
Szemérmetlen szemfedél,
Csak a víz mossa ki a testemből a lelket,
Árkos bőrös leheletét.