A szinglisség kiáltása, vagyon az élet, kiben bízz, ha nem másban, csak önmagamban.
Családi állapotod: szingliként is van elég bajod, nem kell fokozni.
Végtelen utakon, csak a szívemre hallgatok, mikor csődöt mond az eszem, kerestek, de nem találtok, holnap már úton leszek, ami fontos azt észre sem veszem, nevetni kellene, de már nem merek. A kép illusztráció (forrás: Facebook)
Mondom ki hát, kinek árthatnék, ha nem önmagamnak, és ha belerúgok önmagamba, az sem fáj, mert én vagyok, ki lenne más, de ha a magány visszajelent, pozícióra emelem az életemben, rangot adok neki százat, nem kell harcolnom, küzdenem, megvéd mindentől, mert magamra maradtam. Íze az életnek, egy nagy köpedelem, mert nem a citromtól folyik meg a nyálam, csak a szavaktól, melyek megérintik fülemet, de egyik sem mondja Cicuskám, mi bajod. Gödrös szuperegóm, keverj be a lelkem erősítőjébe egy jó zenét, tilosat és pirosat, kéket és feketét, de remélem, hogy semmit nem remélsz, a tiéd már nem vagyok, szó sem hagyja el ajkamat, kinek mondjam el ki nem követ engemet. Háttal a támfalnak, zárt kapuk árnyékában, önző szívem nem keres a szavakat, de a vágyam úgyis kimutatja, zajos a lelkem másnak, csak ha azt szarba nézik, akkor bekaphatja mindenki, akinek nem vagyok elég jó! Szopni a magányt még mindig jobb, mint a lejárt szavatosságú édes cukorfalatodnak megavasodott testét kényeztetni nyelveddel, mely leginkább szúrós drótkefét nyal, mikor szétrobban benned a düh. Fel hősök és nősök, aggok és szüzek, aggodalomra nincsen ok, csak oka az aggodalomnak, a fájdalomnak mivolta, és a szerteágazódó szeretetnek, melyben hol az igazság, ha nem használjátok a fejetek.
"Szinglinek lenni régen azt jelentette, hogy senki nem akar téged. manapság viszont azt jelenti, hogy baromi szexi vagy, és te döntöd el, hogy akarod élni az életed, és kivel szeretnéd eltölteni az idődet, mert neked így kényelmes. Attól még, hogy szingli vagy, nem biztos, hogy más számára elérhető."
