Nyíregyháza estjének csöndje, s egy történet születésének szerveződése. Van időm, s még agysejtem, ennek elkövetésére. Erdei csend. Énekes madár hangja kéri meg párját, s az válaszol rá, a Sóstói úti erdőben.
„Beszélős” barátom
Öt-hat, s az ital hat, s eme állapotban az emberi humánum felszínre tör, egy kávézóban. A bigék még józanok, s kultúráltak a kezdet-kezdetén. A főiskolán alapoznak a jövőjükre, de ez még csak hosszú távú gondolat a kultúra árnyékában. No de jöjjön az alkohol sztorija, s a kibeszélt magánügyek fokozatai.
Mivel is kezdhetnének a tüzes báránykák? Hát többek között természetesen a szex-el. Beszélős barátom kölcsön adjam? A múltkor is a talpam közzé fogtam és…-mondja, a nekem háttal ülő csajos.
Eszembe jutott erre egy régi sláger mottója:
„Szállj velem, szállj velem
Én még nem repültem senkivel”
No meg, azért vannak a jó barátok, hogy egy rég elvesztett álmot, visszaidézzék egy fáradt hajnalon.
A gáláns lovagok
Hátulról támadnak a gáláns lovagok, s lovagiasságuk fokával, de röviddel, töménnyel. Újabb feles a konty, de alá való hangulatjavító. Fokozódik a hangulat, s már nem is kell a bátor vibrátor.
Jaj ki rendelt nekünk? Az a sárga pólós, vagy ez itt.
Azok voltak ott. –mondja Andi
Izzik a hangulat, mert ez egy felkéréssel is felér, a keringőre. Manapság.
Egy kör, s érzelem, alkoholon vett értelem.
Bevallom nekem is bejön a csaj, s a neve Brigitta, a szavaknak szó-szollója.
Telik múlik az idő, s tényleg úgy isznak a lányok, mint apáink. Leszedni egy asztal terítékét, mert tele feles-poharakkal, még a pincérnek is nehéz. „Mennyi súly, s szesz akarat, rogyadozott a tálca súlya alatt.”
Én nem megyek vissza a kollégiumba csak reggel! –szólalt meg a szőke
De mindjárt záróra, mert mondta a pincér –hangoskodott a szó-szolló
Az sem baj, majd lesz valahogyan.
Mennyi az idő már? –kérdezte a vörös hajú
Már tizenöt perce záróra.
Kis csend.
Az illúziók rombolása
Két csaj egyszerre megy el pisilni, kettő meg férfinak telefonál. Idegeseket, s ez látszik a lábak, s vágyak szívének dobolásán. A nő a férfinak udvarol az est további részéért. Felcserélődött a világ, s a nemi szerepek.
Közben rendelnek egy újabb kanyart, a sokadikat.
Záróra.
A gavallérok idegesek, mert veszni látszik a kidobott pénz, de…
A nők elindulnak hazafelé, az alkoholtól fűtött érzelmek által, s szerelem hiányában.
Elindulnak a fiúk is hazafelé, de a „nénik” bevárják őket véletlenül, szolidan csalós fintorral.
A kultúra szakadt le az égből, mikor az egyik bige zsebkendőt kért, mert pisilnie kell.
Gátlástalan, s csak egy okos rászólás veszi el vágyát, de a két percre lévő sarkon, férfiszemeknek háttal ezt csoportosan megteszik.
A vad csapás
Unalmas a kiscsapat és más útra térek, gyalog, mint Balogh. Aztán hangok egy tízemeletes lakótömb tövéből.
Ötmillióért, most megteszem neked, mert abból vehetek egy jó autót, s –nevet egyet.
Én is, én is akarom –kontráz a prűdebb természetű hölgyemény.
A lábam visz tovább, habár megérte volna végighallgatni a vég-kifejleményt. Elhúzok a sötét éjbe.
Végre csend.
A Sóstói úti erdő madarai csicseregnek. Megnyugtató, de próbálom megfejteni eme beszélgetés tartalmát. Olyannak tűnik, mint az erdő sötétségében kibeszélt program. Itt a tavasz, s a költés ideje.
Séta tovább a Főiskola irányába.
Az épület falairól, részegen üvöltő szelek visszhangjai verődnek vissza. A hangok alapján a tizenöt perce kikerült ittas csoport.
Utamon hazafelé jönnek a méterek, s a méterek. Száz, kétszáz, hatszáz méter, s még mindig hallatszik az alkohol bűzének hangja.
Agyamnak elég nagy „vad csapás” volt, de hazaértem.
