Mese egy WC bacilus vándorlásáról, szaporodásáról és hadviseléséről
Hol volt, holt nem volt, ahol még a Domestos sem járt, volt egy elmaradott település, Nyíregyháza. Gazdasági mutatóin túl, sík tájak övezték melyek ezt nagyon, de nagyon alátámasztották. Kincsei nem voltak eme tájnak, csak többségében bérházban tengődő népei. Egy szép napon az egyik bérház emeleti lakásának WC-jében, a kis bacilus nagy tettre szánta el magát. Nevét apjáról kapta, akit fertőtlenítőszer ölt meg. Az ifjabb Baci Laci egy szép napon gondolt egyet, s a kagyló országban útnak indult. Nem vitt magával semmit a tarisznyájában a nagy útra, mert annyi volt a letapadt kosz, hogy az csuda, s vándorlása során, bőven szolgált neki élelemmel. Mikor hajnalban útra kelt, nem búcsúzott el az otthoniaktól. Egy hatalmas vágy hajtotta szívét, mégpedig megtalálni a legnagyobb fertőzés veszély jelentő gócpontot az emberek számára.
Tehát vándorolt. A másodperceket percekké, a perceket órákká tevő hosszú útján, de ne vágjak a dolgok elejébe. Már vagy hét másodperce vándorolt, mikor megpihent egy hatalmas vízkőhegy tövében. Volt ott Kánaán, s feka bőven. Le is szakította a legnagyobb, s legérettebb „gyümölcsöt”, mikor valaki ráripakodott.
-Hogy merészeled letépni a legszebb gyümölcsömet. Napok óta itt érik, s fertőtlenítőszer sem látta eme tájat. Jaj a legszebb bio-gyümölcsöm –ripakodott rá Baci Marci, aki annyi fertőzést hordozott önmagában, hogy még a világ sem látott ilyet.
-Éhes vagyok, s ahogy levette, bele is harapott Baci Laci. Ropogós volt, mert száraz volt már.
-Jó neked fiam, mert az én fogaim már úgysem bírnák.
Ahogy jött a nagy harag úgy el is múlt, s beszédbe elegyedtek.
-Oszt merre vezet az utad fiam?
-Tudja meg, hogy én a legnagyobb fertőzés veszély gócpontját keresem, ami veszélyt jelenthet az emberek számára. Én még nem okoztam fertőzést, s szeretném megtanulni a nagy fertőzések tudományát.
Beszélgettek, jókat falatoztak a természet adta mannából. Egyszer csak azonban nagy sötétség kerekedett, ami napjában rendszeresen megismétlődött. A sötétségben megnyílt egy rettenetes nagy és szőrös „fekete lyuk”. Úrrá lett ekkor rajtuk a félelem, mely naponta üldözte őket. Potyogott, s csorgott az éjszaka sötétjében, mikor egyszer csak egy hosszú tornádó söpört végig a tájon. Tudták a pillanatnyi állapot veszélyt is hozhat a számukra. Erősen kapaszkodtak a vízkőhegy eldugott szegletében, mert az új nap felkeltével, mindig hatalmas cunami söpört végig e tájon. Szívük mélyén azonban tudták, hogy ez a legjobb idő a szaporodásra, mert volt bőven, amit elvitt a víz, de maradt is kagyló országban. El is ugrottak a legközelebbi kuplerájba, s millió számra szaporodtak. Mikor elérték a kellő számú fertőzés veszélyét az emberek számára, a bódulat mámorában elindultak haza. Útközben hazafelé fütyörésztek, s sztorikat regéltek az aktusban résztvevő Baci Manciról és Baci Margitról. Egyszer csak egy kereszteződéshez értek, ahol Marci útba igazította, s különváltak útjaik.
Baci Laci hét másodpercig, hét percig vándorolt, mire elért a kagyló ország peremére. Felmászott az ülőkére, s három perc és három másodperc alatt elért egy fertőzés veszélyt jelentő gócpont várába. Tisztelettudóan kopogott, s bebocsátást kapott. A komornyik nyitott neki ajtót. Megkérdezte tőle, hogy mi járatban van, s a vár ura elé vezette.
Baci Laci igazán csak nagyot nézett, s megdermedt a látványtól, mert az öreg bacilus már igencsak fertőző veszélyes volt. A mi Lackónk azonban nem rémült meg tőle. Összeszedte minden bátorságát és kérdezett.
Baci apó! Te a nagy fertőzés tudományának mestere, én a legnagyobb fertőzésveszély gócpontját keresem, ami veszélyes lehet az emberek számára. Jó helyen járok?
A vén azonban haldoklott, mert eltalálta egy kis Domestos, de válaszolt neki.
Jó helyen jársz fiam, s ha szíved, s eszed is azt diktálja, akkor itt maradhatsz nálam, s beléphetsz a hadseregembe. De vigyázz, mert veszélyesebb itt, mint a WC kagylóban –mondta neki az agg Baci Karcsi.
Akarom –mondta a Lackónk és gondolkodás nélkül egyből belépett.
Nemsokára hadiállapotot hirdettek ki, mert egy úgynevezett hatalmas fenék jelent meg országuk határán. Baci Laci is kivette keményen a részét a harcból, milliószámnyi társával. Akkora piros gyulladást okoztak az ellenfélnek, hogy azt hét nap alatt csak krémekkel tudták leápolni.
Azonban a mesének most vége, mert Lacink halála köszönhető a krémnek.
