A vízhordó lány (groteszk)-The water-carrier girl (grotesque)
A vízhordó lányt, 1810 körül festette meg Francisco de Goya, s remekművét korának kritikusai, egy foglalkozás jellegzetes képviselőjét bemutató életképeknek tartották. A festő azonban, zsánerképnél szokatlan módon, nem ábrázolja részletesen a környezetet, az alakot éppen csak jelzett tájképi háttér elé állítja, a korsós lány robusztus figuráját pedig az alacsonyra helyezett nézőponttal tudatosan heroizálja, de mi köze lehet a Magyarországi rezsicsökkentéshez?
A Francisco de Goya:A vízhordó lány című alkotása, a XXI: század tükrének tekintetében.
Francisco de Goya, szokatlan módon tényleg nem ábrázolja részletesen a vízhordó lány környezetét, hiszen üres teret hagy az elkövetkező nemzedékek számára, hogy azok kreatív fantáziájukat kiélhessék a háttér üressége tekintetében, és itt jön a képbe, a Magyarországon megfoganatosított rezsicsökkentés. A ma társadalmának "gólyái" hírnökként vinnék a háttérben a részletezett számlakimutatásokat, melyen merően és jól láthatóan közlik a megtakarításokat. Ha jobban, és kreatívabban szeretnénk a ma korának vízhordó lányának képét megfesteni, akkor ne feledkezzünk meg az adó- és pénzügyellenőrök vizsgálatairól sem, melyek jól láthatóak lennének a kép hátterében. Mit is ábrázolnának, talán azt, hogy a víz származási helye igazolt e, annak útvonala, valamint a célirányos szállítólevél ki van e töltve, netán a korsóban annyi víz van, mint amennyi megengedett, mert hát a rezsicsökkentés által, természetesen több lehet benne. És ha eladja? Természetesen, ha a háttér, úgy művészi formaiságában esetlegesen megengedhetné még, meg lehetne festeni, hogy a vízhordó lány fizet e mulasztási bírságot, ha egy megszomjazó katona, valamilyen csereértéket képviselő tárgyat ad át a vízhordó lány részére, mondjuk pénzt, aki a kép szemléltetés hitelessége jegyéül nem vesz elő ebben a pillanatban számlatömböt, és nem ad elismervényt a tranzakcióról. De ne bonyolítsuk túl a dolgot, mert a ma korának vízhordó lány című festménye, nem bírná a gazdasági változások nyomon-követhetetlen szemléltetését, melyen inkább túlsúlyban az őt körülvevő személyek szerepelnének, pedig csak vízről van szó. A lány ulticélja a Goya által megfestett képen, még jó hogy ismert, mert a jelenben, ha bármi más célja lenne ezen nemes tettével, hát a jogszabályok költeményeibe ütközne bele, ki sem látszana a sok papírmunka közül, nem beszélve a sok próbavásárlóról, akit őt mind körülvennék, mint egy Istent, aki "tejed" ad, nem vizet. Talán, ha a jelenben lenne megfestve a hölgyemény, akkor jobban járna, miképpen a festő, közmunkaprogram keretén belül festené meg a képet, mert csak a munkaügyi központot, a társadalombiztosítást, az adószerveket, a munkáltatót kellene megfestenie, s így is telítve lenne a háttér, de mégis jobban járna ezzel, mintha egy főállású vízhordó lányt festene meg.
 |
A Vízhordó leányka most boldogan borogathatja a vizet, de ha
megemelik a közműdíjakat, a korsóját kisebbre fogja cserélni.
A képi illusztráció forrásanyaga: Google |
Minőségmegőrzés, a XXI. század Vízhordó lányának képe vajon lejár, és a szavatossági ideje?
Francisco de Goya, korának hőse, mert nem kellett még vonalkódot, gyártót-palackozót, szavatossági időt, termékmennyiséget, származási helyet, forgalmazót, a kutat feltüntetnie a képen, nem beszélve az ásványi anyagok és az összetevők mennyiségéről, valamint az ízfokozó anyagokról, amúgy semmit sem ért volna a képe, de a ma korának vízhordó lányának képe sem, ha mindezek nem lennének feltüntetve rajta. Ki érti ezeket a művészeteket manapság?
