Fekete Tollpeare: Romestos és Júlia. Kit halálba visznek, nem oldja fel lelkét a bűn, ha nem takarított, marad a lepel, mit Júlia, ha durrogva is, de kézzel kever. Romestos színre lép.

Júliska nem akar a csempén állni, így hát letérdepelt, a kagyló elé

Két casucci nadrággomb közt folyik a viszály, a nadrágjában és wc-nek kagylójában jó kakilett. Se szó, se beszéd nem hagyja el Júlia ajkait, kéz  a kézben a wc kefe, s a kagylóra tapad. Add hát kezembe jó Romestos erős jellemed, mard le hát a vendégek által otthagyott, oly erős lepleket. Ó Romestos, miért vagy te Romestos, jó fertőtlenítő, vegyszer család tagja. Hát itt van e szer, halála bacilusoknak, a Romestos mindennek anyja, s sírboltja annak, kiknek "méhéből" fakadtak, a végtelen sok, a wc-nek kagylójában, Romestost szop. Ó mennyi áldott, és maró hatása van, végtelen harc e küzdelem. Szagold hát, s illatja bűvölve száll, tiszta, s steril lesz e táj. Ó Romestos, miért vagy te Romestos, e két család közt viszály, Júlia nem nyugszik, kezében a halál, követve őt, jól megnyomva Ő is hangosan a puzzt, kaput lett.