Szeretni az életet, ahhoz ragaszkodni, a bűnöket, a betegségeket leküzdeni, orvosolni a bajokat, nem mindenki tisztessége, de ha fogadalmat tett rá, akkor tegye is, ne tegyen különbséget ember és ember közt.

Nyugaton a helyzet változatlan, orvosok a pácban, ne írjam azt a szarban, jó időre ott is maradnak a magyar nép szemében, amíg ki nem törlik a várakozási időt a betegellátások rendszerében . Mi az, hogy hónapokat kell várni orvosi ellátás igénybe vételére, talán strigulákat húznak ezzel a dögrovások listájára, aki kibírja, az élhet tovább, a selejtre meg úgy sincs szükség? Talán a rendszerváltás óta annyi betegséget, annyi beteg embert generált ez a társadalom, hogy nem győzi a károsodásokat rendbe hozni, mely minősíti is egyben tevékenységét, a cserben és szarban hagyók társadalma néven. Gyakorolhatná ugyanezt az adó és egészségügyi hozzájárulást fizetők társadalma is ezt a teóriát azzal, hogy elhalasztja a befizetéseket hónapokkal, az ellátás kezdetének időpontjáig, ugyanis nem a várakozási időpontot fizeti meg készpénzben, az időközbeni állapot rosszabbodását, amiért ő is kérhetne viszont ellátást, egyfajta kötbért, az ellátás azonnali megkezdésének szakszerű hiányosságáért . Minek és mire az orvos, mikor felesküdött, hogy a gyógyítás szolgálatába áll, az életét áldozza azért.

A hetedik pecsét, élet, a halál, a szenvedés és a megváltás. A kép illusztráció (forrás: Google)

A Biblia sem ír arról, hogy Jézus Krisztus, Pató Pál úr módjára, ej ráérünk arra még alapon gyógyította volna meg a beteg embereket, humánusabb volt, nem szortírozott, és nem ült meg egy helyben Jeruzsálemben. Persze-persze a magyar istenek különbek, mert ráfejelnek humánus hozzáállásukkal, várj a gyógyulásodra, hátha feltámadsz, vagy az Isten megkegyelmez neked, s akkor tovább élhetsz. Szolgáltatást fizetünk meg, vagy tűrt békét, melyben dühösek az emberek, vagy egyfajta manipuláció az állam részéről, hátha gyorsabban ritkul meg az ellátásokra jogosultak nemzete, vagyis eltávozik a betegségekből kialakuló szövődmények miatt az örök vadászmezőkre. Hinta politika, előre és hátra, ki esik ki belőle, ki harap fűbe, kinek a vérét szívja fel a homok, a sárga föld gyógyítja alapon, mert így is lehet emberi életeken keresztül spórolni, miképpen ne legyünk a nyugdíjasok panamája, csak fizessünk. Magyarországon, eltévedt vándorok gyógyítanak, nem is találnak kiutat a sűrűből, s talán baltájuk sincsen, miképpen kivágják a fát, hogy jobban lássák az erdőt, a betegek erdejét. Erről miért nem készítenek kivonatos statisztikát, hogy mennyi honfitársunk szenvedett állapot rosszabbodást a kivárási idő miatt, vagy a pénzért megvehető azonnali szakorvosi ellátás igénybevételének kiváltságai miatt. Na manapság ez legyen a felírat az orvosi életpálya-modell zászlaján, miképpen az emberek hullani fognak, mint a legyek, és úgy beszélek velük, mint a kutyákkal, esküszöm! Mint mindenkinek van társa alapon, ne feledkezzünk meg az orvosok legjobb "barátairól", a csodálatosan fáradhatatlan asszisztens nőkről, akiknek a szája jobban kikent-kifent, mint a legdíszesebb kard a nap fényében, amit a beteg érezhet is a szívében, jól megforgatva, ha megszólal, ha kér, ha egyáltalán gondolkodik. Kuss neki, kuss, még jó hogy be nem verik a kutya pofáját, mely csóválja a farkát a szeretetért, jelezvén beteg.
Zárógondolatként a legszebb rész jön. Vannak kivételek az orvosok és az asszisztensek között, s mindenki a gyógyítás szolgálatára felesküdött, saját életpálya modellel, életfelfogással-szemlélettel rendelkeznek, vagyis köszönettel gyógyító tevékenységükért. Külön honlapot érdemelnének az interneten, hazánk büszkeségei a gyógyítás szolgálatában címmel, s talán egyre többen csatlakoznának hozzájuk, a negatívak táborából, akik számára, csak a pénznemeken található emberek fotói a beteg emberek.