Mérges vagyok, eltiprok, elsöprök, letarolok, s a fedélzetről menekülő patkányokat vízbe fojtom, nem marad senki és semmi a hátam mögött, csak egy tátongó űr, de azt is lenézem, mert soha nem kerülhet elém, mert mindig hátul marad,és lecsapom a fejem felett repkedő madarakat, kiürítem a szemetes kosarat, hogy a fekának legyen helye benne, és leordibálom a fejeket, de...de...degeci, ott a helye. Na, jó voltam?