A hír, hogy a bolygónkhoz hasonló égitestet fedezetek fel a tudósok. Sok fényév, sok gondolatot ébreszt.
Ha el is jut oda az emberiség, akkor mit visz majd magával. Kétféle dolog mindenféleképpen, mert hát szaporodni kell. Az új égitest gravitációja másfélszerese a földiének, valamint tizenhárom nap alatt kerüli meg a napját.
Húsznaponta lehetne szilveszter, de ha netán magyarok lennének az Ádám és Évák, akkor én is csak elbújnék az űrrepülő belsejében. Magunkkal vihetnénk a szilvesztert, a márciusi forradalom ünnepét, a húsvétot, a munka ünnepét, az új kenyér ünnepét, az októberi forradalmat, a mikulást, a karácsonyt, s a születés és névnapokat leszámítva, s a munka után járó szabadnapokat kivéve szinte nem is kellene dolgozni, de…
Amúgy is kifáradt űrhajósokként, s a meg nem szokott gravitáció miatt, megint csak „majomként” kezdenénk, és úgy kellene megint felegyenesedni, valamint a tiltott gyümölcsöt megkeresni, leszakítani. Csak magunkkal vihetnénk bűneinket is, mert az kell, főleg a hittérítés miatt.
Ja, és ha laknak ott, és kiröhögnek majd minket az úrhajós ruha láttán.